NEKÜNKSZÓL VÁROSOK


BUDAPEST    DEBRECEN    KECSKEMÉT    PÉCS    SOPRON    SZEGED    SZOLNOK

A dohányzás és a tüdőrák

Aranyosi Ervin


Baktérium tenyészet

Baktérium tenyészet

A múlt héten a dohányzással kapcsolatos cikkemet azzal zártam, hogy a folytatásban a tüdőrákról és a gégerákról fogok szólni. Most mégis egy kis kitérőt tennék, mert végre az ORIGO-n is megjelent egy olyan cikk, Tátrai Péter által, amely tényszerűen igazolja, hogy szervezetünkben élő mikroorganizmusok nem feltétlenül kórokozók, hanem velünk szorosan együttműködő, kölcsönösen előnyös szimbiózison alapuló létformák, melyek támogatják az emberi szervezet, – ezen belül többek között az immunrendszerünk – működését is. Ezt több évtizedes német tudományos kutatások (Kieli Egyetem zoológia tanszékén) bizonyították, illetve támasztják alá.

Igazolódott tehát Dr. Ryke Geerd Hamer a GNM (Új Medicina) felfedezőjének azon tézise hogy a betegségeket nem kórokozó mikroorganizmusok (gombák, baktériumok és vírusok) okozzák, hanem a mérgezések, sugárzások és fizikai traumák (balesetek) kivételével, a megbetegedések egytől-egyig pszichoszomatikus, azaz lelki eredetű okokra vezethetők vissza. Ezek az elváltozások valójában nem betegségek, hanem az emberi (állatok esetében természetesen az állati) szervezet bio-logikus válaszreakciói, melynek célja minden esetben a jobb működés, a megváltozott feltételekhez való jobb alkalmazkodás. Reméljük, ez a szenzációs felfedezés gyökeresen megváltoztatja majd az akadémikus orvostudomány álláspontját is a fertőző betegségekről és a kórokozó mikroorganizmusokról.
A cikk az alábbi linken érhető el: http://www.origo.hu/egeszseg/20130206-bakteriumok-amelyek-nelkul-nem-elhetnenk.html

Akkor most vizsgáljuk meg a dohányzás és a tüdőrák összefüggését kicsit a fentiek tükrében.

A dohányzás folyamán füst, vagyis égéstermék keletkezik. Szintén orvosi kutatásokra hivatkozva állítják, hogy maga a füst az, ami az orvosilag tüdőrákként diagnosztizált sejtszaporulatot a tüdőben előidézi.
A dohányzás valóban bepiszkítja a tüdőt, és nem tartozik a jó szokások közé és nem is létszükséglet, azonban nem okoz a tüdőben sejtszaporulatot, vagy daganatot. A daganat épülés és a TBC-s tünetek bizonyíthatóan a konfliktus lefutás fázisai, részei.
Az állatvilágban akkor szokott előfordulni tüdődaganatnak nevezett állapot, amikor az állat fulladásveszélyt, vagyis fulladás általi halálveszélyt érez. Az egyébként állatfajonként változó, hogy mi váltja ki a megfulladással kapcsolatos félelmi konfliktust. A külön programot, a közelgő, fulladást okozó veszély érzete váltja ki. Maga az agy általi programozás azonban fajspecifikus, vagyis az adott faj élettani környezetéhez való alkalmazkodáshoz van kifejlesztve. Ez azt jelenti, hogy különböző fajoknál más és más életszituációk indítják be a szervezet válaszreakcióját, például egerek esetében a füst, ragadozó madaraknál pedig a bezártság.
Orvosi állatkísérletek (ami alapjában állatkínzás) támasztják alá, hogy a különböző fajok másképp reagálnak. A füsttel rendszeresen befújt egerek esetében tüdődaganat alakult ki, míg hörcsögök és patkányok esetén ez nem fordult elő. Az eredmény az életkörülményeikre vezethető vissza, mivel a patkányok esetében a környezetükben keletkezett füst nem jelent halált, fulladásveszélyt, vagy például a hörcsögök esetében, a földalatti vackukban elő sem fordul a tűz és a füst, mint veszélyforrás.
Problémát okoz viszont, hogy orvosilag a tüdődaganatot és a TBC-t, mint egymástól teljesen független betegséget kezelték és kezelik ma is. A két dolog azonban összefügg, ugyanannak a folyamatnak, az egymástól elkülönült fázisai. Az ember tüdejében lerakódott szennyeződés, kátrány rontja a légcsere hatékonyságát, ezért a jobb működés, a nagyobb légző felület érdekében, az agy új tüdősejtek létrehozására utasítja a szervezetet. Ez a tüdő laphámsejtekkel bélelt alveolusok (léghólyagocskák) számának és a légzéskor oldott oxigént a véráramba közvetítő mirigysejteknek a sokasodását eredményezi, amit mind ezidáig daganatként diagnosztizáltak.
A második világháború idején, az emberek állandó félelemben, komoly lelki konfliktust éltek meg, – ám nem volt mód arra, hogy az embereket röntgennel vizsgálgassák, – ezért nem is voltak a tüdőráknak komoly statisztikai kiugrásai. Ez történt annak ellenére, hogy a füst és a halálfélelmi konfliktus emberek tömegeire hatott és váltott ki komoly, biologikus válaszreakciót. A háborút követő időben, amikor az emberek végre „fellélegeztek”, tömeges TBC-s megbetegedések alakultak ki.
Ez már a probléma megoldás utáni szakaszát jelenti, amikor is tuberkulózis formájában, a daganat lebontásakor tuberkulotikus elsajtosodás megy végbe, vagyis a TBC gombabaktériumok bontják le az úgynevezett daganat sejteket, amire a túléléshez már nincs szükség. Amikor a folyamat normál, természetes módon lezajlik, akkor az emberi szervezet normál állapotba áll vissza. Fungicid gombaölőszerek és antibiotikumok hatására viszont a mikobaktériumok elpusztulnak, a folyamat leáll, a lebontásra nem kerülő szövetek kiszáradnak, betokozódnak.

Mivel az agyunk a halálfélelmet a fulladásveszéllyel azonosítja a tüdősejtek elszaporításával a jobb légzési funkciót igyekszik támogatni. A dohányosok minden esetre nagyon sokszor kerülnek szembe a halállal való fenyegetettséggel. Ez származhat a tüdőszűrésen talált és az orvos által elejtett, „valamilyen folt van a tüdőn, a mi akár tüdőrák is lehet”, megjegyzésből, vagy éppen a dohányosokat bombázó negatív statisztikai adatokból, a médiából kikerülő, akár szándékos megtévesztésből is. Néhány éve a cigaretta dobozokra elrettentő képeket tettek, amik a dohányzásról történő leszoktatást célozta. Nos, ez nem volt olyan hatással, hogy az emberek tömegesen leszoktak volna a cigarettáról, viszont a „dohányzás halált okozhat” felirat, meglehetősen sok ember számára okozott olyan tudat alatt jelentkező lelki konfliktust, ami beindította a biologikus válaszreakciót a tüdőben.

A folyamat tehát a következő: halálfélelmi lelki konfliktus – a szervezet válaszreakciója, a tüdősejtek szaporítása, a gyorsabb, hatékonyak oxigénfelvétel érdekében – a konfliktus megoldódása után a feleslegessé vált sejtek elbontása, TBC mikobaktériumok közreműködésével.






HOZZÁSZÓLÁSOK»



Cikk bejelentése



Írjon Ön is,írj te is magazinunkba!