NEKÜNKSZÓL VÁROSOK


BUDAPEST    DEBRECEN    KECSKEMÉT    PÉCS    SOPRON    SZEGED    SZOLNOK

Arany János: CSALÁDI KÖR / Aranyosi Ervin: Családi (füst) karika

Aranyosi Ervin


 
 
 

Aranyosi Ervin: Családi karika

CSALÁDI KÖR (minden első sor) -
(Családi füst)karika (minden második sor)

Este van, este van: kiki nyugalomba!
Apuci szájában rák okozó “bomba”.
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Passzívdohányzástól bogarak is halnak.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák ugrálva köhögnek.
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Röptében dohányfüst akadt meg a torkán.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
Sárgító dohányzás nem kell a fejének.
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Bent füstöl a cigi, kint meg ég a pajta.
Ballag egy cica is – bogarászni restel -
Nem tud mit kezdeni, dohányfüstös esttel.
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Nyávogása dohányzás ellenes intelem!

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
Cigarettacsikként, repül a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
A sok dohányfüsttel tele a batyuja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Szereti a férjét, mégsem hajthat fejet.
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Gázálarcot visel, morcos arcot vágva!

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:
Meggyújtott cigije szája szélén hamvad
Vasalót tüzesít: új ruhája készen,
Fanta, cigi, pia – este buli lészen!
Körűl az apróság, vidám mese mellett,
Zöldborsót pucolva, cigifüstöt nyelnek.
Héjából időnként tűzre tesznek sokat:
Kátrány és nikotin sárgítja arcokat.

A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Cigaretta véggel füstkígyókat rajzol.
Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:
Ő még nem szokott rá a cigarettára.
Legalább így szokta mondani az apjok,
Könyv helyett majd eszet, cigifüsttől kaptok!
Jobban kedveli a verseket, nótákat,
Tiszta levegőből slukkolni próbálgat.

Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Ő az egészségét réges rég elhagyta.
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
a nagy tarisznyában nem cigire lelne
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Elektromos cigi, nem pedig egy kisnyúl,
Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;
Nem szórja a csikket többé apa széjjel!

A gazda pedig mond egy szives jó estét,
Feltölti patronnal új cigije testét,
Homlokát letörli porlepett ingével:
Vidáman pöfékel új EL-CIGIJÉVEL.
De amint körülnéz a víg csemetéken,
Egészségét óvja, most már minden héten
Gondüző pipáját a tűzbe meríti;
Elektro-Pipáját aksi “melegíti”!

Nem késik azonban a jó háziasszony,
Feltenni a kérdést : – Oszt hogyé lesz a patron?
Kiteszi középre a nagy asztalszéket,
Elektro-cigiről folytatnak beszédet.
Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,
Olcsóbb a dohányzás és így egészséges!
Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek, -
Mindenki kajálhat – hogyha ilyet vesznek.

De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára:
Kinn egy vevő kérdi: Mi a cigi ára?
Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,
Ha kell, jöjjön, kérjen, ha nem menjen innen!
Visszajő a lyánka, az utast behíván.
Vén Koca-dohányos szép jó estét kíván
„Isten áldja meg a kendtek ételét is,
Néhány patront vennék, de kell készülék is.

Köszöni a gazda: „Része legyen benne:
Elektromos szivart, avagy cigit venne?
Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb
- Akkor vegyen cigit! Na de együnk elébb.
Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,
Csillapítja, – Azért ne sokat, ne hízz el!
Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,
Utána füstködöt bőven eregetnek.

De mikor aztán a vacsorának vége,
Próbálják a szivart, világít-e, ég-e?
Megered lassanként s valamint a patak,
Kellemes illatú füstfelhője dagad,
Az idősb fiú is leteszi a könyvet,
Nem csípi a szemét, ez nem fakaszt könnyet.
És mihelyt a koldus megáll a beszédben:
Ezt fogom árulni, ez jár az eszében.

“Nem mese az gyermek”, – így feddi az apja,
“Egészség és üzlet” a jövőd alapja!
Néma kegyelettel függenek a szaván
“Egészség és üzlet?” – Ez kell nekem apám!
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Üveget szed össze, hátha visszaváltják.
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Milliomos lettél? Mondd csak a tiéd ez?

Este van, este van… a tűz sem világit,
Nem dohányzik senki, csak egy gyermek ásít,
A gyermek is álmos, – egy már alszik épen
Elektromos cigi a gazda kezében.
Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;
Sok E-CIGIT veszek a kis vagyonomból.
Majd a földre hintik a zizegő szalmát…
Vörös szőnyeg helyett ez szúrja a talpát.

Arany János – minden első sor
Aranyosi Ervin – minden második sor






HOZZÁSZÓLÁSOK»



Cikk bejelentése



Írjon Ön is,írj te is magazinunkba!