Kategóriák
Karácsony
Ha eljön majd Karácsony…
2012 december 16. Család

” Ha eljön majd Karácsony…”

A várakozás ideje van ezekben a napokban. Épp aktuális a téma, hogy egy kicsit szembe nézzünk önmagunkkal és az ünneplési szokásainkkal.
Ilyenkor mindig eszembe jut a letűnt Karácsonyok ünnepe, gyermekkorom emlékei. Elszorul a a szívem valahányszor közeledik az idő, nagy a készülődés, őrült rohanás, kapkodás és káosz ! Karácsony előtt.  Aki már elégszer megélte a Karácsonyt biztosan sejti már, miről szeretnék  beszélni.

Általában Karácsonykor szokott igazán előtérbe kerülni, a szorongás a feszengés az idegesség: Értetlenül állunk előtte és azt gondoljuk, biztos csak velem történik. Mindenki más örül ,nekem semmi sem jó!
Talán szégyellünk beszélni róla, hogy mennyire is várjuk, vagy nem várjuk  inkább átaludnánk legszívesebben az egész ünnepet.

Sokat gondolkodtam rajta miért nem az igazi mostanában a Karácsony?
Csuda nagyra nőttünk az utolsó 20 évben minden szempontból hatalmasat változott a világ. Megnyíltak a kapui és megmutatta magát kívülről belülről. Megtapasztalhattuk mit ad és mit vesz el. Kinek, hogyan méri a boldogulást mekkora mércével milyen értékekkel.

Vajon mi köze lehet a változásoknak az ünnepekhez?


A régi gyermekek mára mind felnőttünk. Szülők és nagy szülőkké váltunk többségében. Minden egyes napon szerethetnénk valakit, ünnepelhetnénk a sikereinket és a gyermekeink örömeiben osztozhatnánk. Egész esztendőben készülhetne titokban az ajándék amit majd Karácsonykor  a Fa alá rejthetnénk.
Vannak még otthonok ahol ismerik a régi illatokat a régi ünnepeket és úgy készülnek a Karácsonyra ahogy a szívükben érzik.

Lelkünkbe ivódott az üzenete.   Mindenkit megérint. Ilyenkor igyekszünk jóvá tenni a hibáinkat. Valahogyan közölni szeretnénk a másik emberrel, hogy nagyon fontos nekünk és nagyon szeretjük.

Pár éve történt velünk velünk ez az esemény,  amit szeretnék  megosztani veletek, hátha ötletet merítetek belőle.
Az ünnepek előtt időszakban voltunk és a reménytelenség marcangolta szét a szívemet.  Alig bírtam elviselni, hogy az a Karácsony más lesz mint a többi.  Anyagilag  padlón voltunk   és ez a helyzet, olyan dühöt váltott ki belőlem, hogy minden iránt ami a Karácsonyhoz kötődik mélységes undort éreztem.  El sem tudtam képzelni, hogy miből vásárolok majd ajándékokat. Megsemmisültnek éreztem magam.  Legszívesebben kifutottam volna a világból . Az egész ünnepet szerettem volna átaludni. Egyetlen porcikám sem kívánt Karácsonyt, hát még ünnepelni.
Igyekeztem nem ünnep rontó lenni. Saját magammal viaskodtam, napokon keresztül.

Hogy a feszültségemet levezessem, kitaláltam, hogy kiírom  egy papír darabra , mennyire haragszom az egész világra  a helyzetem miatt. Természetesen a Karácsonyt okoltam  mindenért. Micsoda őrület!
Amikor a levelem végére értem, még egyszer végig olvastam, hogy nehogy valami kimaradjon belőle. Ez volt csak az igazi meglepi. Elképesztő felfedezést tettem. Eszembe jutott amikor még kisiskolás koromban kaptam egy szerelmes versikét Karácsonyra az egyik hódolómtól. Micsoda öröm volt! a mai napig eláraszt a szeretet amikor rágondolok.

Minden dühöm elpárolgott hirtelen. Tudtam már mi lesz a karácsonyi ajándékom. Mindenkinek írtam egy “ajándék” levelet ,hogy kit miért szeretek és miért vagyok hálás, minden  jó tulajdonságukat igyekeztem  külön kiemelni, azoknak is volt mit megköszönnöm akik már rég nincsenek velem, és szépen csomagolva a fa alá tettem. Miközben ezen szorgoskodtam, észre sem vettem mekkora csodában van részem.  A megbocsájtás érzése árasztotta el a szívemet .Első sorban önmagam iránt.  A világ mintha megfordult volna velem és úgy éreztem mintha egy ismeretlen helyen lennék.
Ha másként lett volna, sose jut eszembe, hogy mennyire fontos a másiknak ,hogy tudja, az én Karácsonyom róla szol ! őket ünnepelem, a családomat, a szeretteimet a közösségemet, ők az én igazi értékeim.
Igazi ajándék, hogy elmondhatom nekik , mi az amit érzek, hogy simogathatok ,ölelhetek és ünnepelhetek úgy mint nagyon régen …
Ráébredtem a  pénzügyi helyzetem, a világ válsága  valójában az én megváltásom. Megértettem mi volt Jézus célja amikor ezen a szép ünnepen megszületett közénk. Milyen nemes céllal hozta el nekünk a Karácsonyt és mi volt az ő ajándéka a világ számára? mit üzent nekünk az őseinken keresztül? miért van ekkora hagyománya a Krisztusi gyermek születésének.

Felnőtt  fejjel talán először történt meg velem, hogy az ünnepet belülről éreztem.  A lelkem ünnepelt.  Az ujjá születés ünnepe köszöntött be szerény otthonunkba.  Már mindegy volt, hogy mi lesz az ünnepi vacsora , valami csodálatos varázslat lengte körül az egész ünnepet.  Azt a belső békét a szívemben őrzöm és igyekszem mindennap felidézni amikor úgy érzem,elég volt .

A megbocsájtás az igazi ünnep ez a belső béke a Szeretet kulcsa. A szó önmagában meg sem közelíti az ünnep érzését. Ezért üres a Karácsony érzése az emberi szívben. Elfelejtettük a lényeget, de az ajándékok vásárlására nagyon jól emlékszünk.Vajon kinek lesz az idén igazi ünnep a Karácsony? és melyik szerettünket ajándékozhatnánk meg egy őszinte  Bocsáss meg kísérő kártyával?
Agy vélem az ünnep alkalmával már -már túlzásba vitt   csöpögősnek hangzik a Szeretet  fogalma. Ám inkább látom az üzleti fogást a szó értelme mögött mint ,magát az érzést.  Az emberi lélek ismeri csupán az értelmét, a nyelv csak kimondja. Az ünnep egy lelki állapot és nem csupán Karácsony. Az őseink tudták, ez az érzés Isten jelenléte.

Krivánom szívemből, hogy megismerjétek. A Krisztus szó Tudatost jelent és  Jézus képviselte a Tudatosság legmegvilágosodottabb formáját. Ő azért jött a világra, hogy megtanítsa  nekünk, hogyan találjuk meg önmagunkban a mérhetetlen erőt, a forrást mely nem más mint a feltétel néküli szeretet.

Azért élt közöttünk, hogy példaként szolgáljon mire képes az emberi teremtmény, ha belül keresi az értékeit, azért tette a csodákat a szemünk láttára, hogy megértsük, ugyanolyan mint mi, csupán a tudatosság egy másik dimenzioját ismerte és gyakorolta. Sok felé mordon próbálta megértetni velünk az élet értelmét. Úgy gondolom az emberiség  megérett az értelmes gondolkodásra. Az ünnep legyen áldott:  elég bátorsággal, hogy befelé kutassunk,  elég alázattal, hogy eltudjuk fogadni amit ott találunk, elég megértéssel, hogy értelmezni tudjuk  az Isteni igazságot. A  jézusi legenda így ujjá születés lesz mindannyiunk számára.

Legyen Békés Ünnep  mindenkinek!

 

 





*