NEKÜNKSZÓL VÁROSOK


BUDAPEST    DEBRECEN    KECSKEMÉT    PÉCS    SOPRON    SZEGED    SZOLNOK

Minden alkalomra

Ihracska Hajnalka


935566_523702451019174_805657413_n

“A boldogság különös dolog: ha megosztjuk másokkal, megsokszorozza önmagát…”

“Minden ember, akivel találkozunk, életünk minden eseménye a javunkat szolgálja, jóllehet a maga idejében ezt nem mindig ismerjük fel.”

“A barátság férfi és nő között azoknak a házassága, akik nem hálhatnak egymással.”

“Nem hiszek a véletlen találkozásokban. A világ törvénye olyan, hogy ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni. Nem valami nagy öröm ez. Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben… két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak akkor amikor megértek e találkozásra.”

“Van, hogy éppen azt bántod, akit legjobban szeretsz, akinek a legtöbbet, legszebbet, legjobbat akarod adni magadból mindig. De valamiért mégis946933_525041797551906_84496257_n megbántod. Szóval, tettel, türelmetlenséggel… őt, akitől jó szót, türelmet, szép érzéseket kaptál, kapsz. Akinek létezése értelmet ad neked. A te létezésednek. És mégis, őt bántod. Őt, akit végtelenül szeretsz. És ezért egy idő után már nagyon fáj. Lehet,hogy ő megbocsát, de tudod, legbelül érzed, hogy ez nem ilyen könnyű, érzed, hogy távolságot vet közétek. És ekkor csak egy dologra vágysz. Hogy megöleld, olyan erősen, olyan szorosan, hogy szinte már fájjon, hogy összeolvadj vele, a két test melege izzóvá váljon, és ez a tűz, ez az izzás megöljön, elégessen minden rosszat, minden bántást, bánatot, fájdalmat. Megtisztítson.”

“Van egy híd… Egy olyan híd, amelyhez nem kell kő, nem kell beton, nem kell építőmunkás. Mégis, szilárdabb, erősebb bármilyen emberkéz alkotta hídnál. Nincs állandó helye, mindig ott keletkezik, ahol szükség van rá. Ott keletkezik, ahol két ember találkozik. Két ember, aki szereti egymást, akinek szüksége van egymásra. Mert ez a híd mosolyból épül. Ott és akkor. A mosolyhíd.”

“Az Élet minden egyes pillanatban csak azt bizonyítja, hogy tényleg mindenki akkor van ott az életedben, amikor ott kell lennie – se előbb, se később. Minden mondat akkor érkezik, amikor érkeznie kell, és minden kapcsolat szikrája ott és akkor villan fel, amikor megérett arra.”

“Találj valakit, aki mellett nincs játszma vagy színészkedés, aki elfogad úgy, ahogy vagy, mégis változásra bír. Azzal, hogy ismer, hogy minden álcád mögé belát, és lazán rávilágít az igazságra, amit vagy felfogsz, vagy nem.”

“Ha önmagadat mutatod, akkor téged látlak, ha valamilyen jelmez, álarc mögé bújsz, akkor azt fogom látni. Minden jelmez és álarc jó, de ha felteszed, akkor nem szabad panaszkodnod és a másik embert okolnod, hogy nem lát be mögé. Álarcot teszek fel, és aztán sírok, hogy senki nem akarja leszaggatni rólam…”

“Zárd ki, ha lehúz, elkeserít, nem támogat, elszomorít, nem segít, csak beléd rúg, és hátráltat. Nincs rá szükséged. Akármennyire is fáj, néha szűrni kell: barátoknak hitt veszteségek, amik ha maradnak, csak még több fájdalmat okoznak, hisz nem barátok. Csak akkor azok, amikor semmi sem megy jól, amikor megerősíted őket a hitben, hogy ők jobbak, közben meg senki sem jobb a másiknál. Erősebb lehet, de mindenkinek megvannak a maga csatái. Hol látványosan, hol elrejtve, mélyen, hogy senki se lássa. De néha csak vigyázni kell, és engedni el… leginkább embereket az életedből.”

“Mi lehet a kedvesség fokmérője? Mitől függ, hogy ki kap többet, és ki kevesebbet? Nos, a kedvesség fokának “szabályozója” nem benned van. Hanem a másikban. A kedvesség foka a másikon múlik. Tőle leszel igazán kedves.”

“Ha el akar veszni, hagyd, hagy csinálja. Tűnjön csak el, menjen. Sétáljon olyan messzire, amilyenre csak tud. Ne is keresd. Nyugodtan hátradőlhetsz, mert ha a tiéd, vagy ha még szükséged van rá, akkor úgyis előkerül, vagy egyszerűen csak rábukkansz. Ennyire egyszerű ez…”

375167_523697144353038_1176044456_n“Megfelelő párt csak megfelelő pár kaphat – előbb neked kell azzá válnod. Olyanná, aki tud szeretni, adni, leginkább szabadságot, na meg persze szárnyakat a másiknak. Nem lehúzni, összetörni, visszafogni, hanem még magasabbra emelni, mert az élet nem arról szól, hogy egymást kevesebbé tesszük. Sőt. Erősítjük, bátorítjuk a másikat, bebizonyítva, hogy együtt mindenre képesek vagyunk.”

“Igen. Eljön az idő, amikor ki kell nyilvánítanunk a gyöngeségeinket. Amikor a titkaink nem számíthatnak többé magánügynek. Amikor a magányunk többé nem letagadható. Amikor a kínlódásunkról nem lehet többé nem tudomást venni. De van úgy, hogy annyira egyedül érezzük magunkat, hogy a gyöngeség, amelyről azt hittük, már legyőztük, hirtelen olyan erős lesz, hogy képtelenek vagyunk küzdeni ellene…”

“Azt akarom, hogy mellettem legyél. Látni akarlak minden reggel. Minden este. (…) Nem tudom, meddig élek még, de ameddig élek, velem legyél, ezt akarom. Néha cigarettát tégy a számba, gyújtsd is meg. Néha tölts konyakot, add is a kezembe a poharat. Mellettem ülj a kocsiban, és nézz is oldalról, ahogy szoktál. Készíts friss törülközőt a fürdőkád fölé. Mondd este, hogy tüntessem el az államról a borostát, ami reggel óta nőtt rajta, hogy értsek belőle, tudjam, megkívántál. Ezt akarom, ezt mind, meg ezer mást tetőled.”

“Megszállottak vagyunk, mi, nők a szerelemtébolyban, végtelenül ostobák, és ettől kiszolgáltatottak. Annyira rosszul választunk. Vagy érzelmesen, vagy bölcsen, a kettő együtt ritkán jár. Akit imádunk, annak mindent lehet, akit meg nem, az akár fejre is állhat, szegény, mindegy.”

“- Mit akarnak a nők? 
– Cipőt.
– És még?
– Olyan bonyolult, hogy egész életedet azzal töltheted, hogy kideríted.
– És mit adhatunk egy nőnek mi, férfiak?
– Szeretné, ha tisztelnéd, meghallgatnád, megértenéd. Virágokat szeretne, nevetni akar, és megbízni benned. De nem azt, hogy kiszámítható légy. Szeretné, ha értékelnéd őt, és néha azt szeretné, hogy fogd be a szád, és ne akarj mindent helyrehozni.
– Ez borzasztóan nehéz lesz.”

“Két farkas él bennünk, az egyik a gyűlölet, a másik pedig a szeretet. Mindig az az erősebb, amelyiket eteted!”

“El tudnál egy dolgot magyarázni ? hogy csináltad ? hogy tudtál tovább lépni ?
hogy tudtál mindent elfelejteni , ami a miénk volt ? hogy törölted ki
ezt az összes emléket a fejedből ? hogy tudtad elengedni a szerelmünket ?
kérlek magyarázd el , mert nekem nem megy .. nem léptem tovább és nem felejtettem semmit , nekem is ugyan úgy fáj , csak nem mutatom ..”

“Sokszor gondoltam rá, hogy feladom, amikor úgy éreztem, Isten már nem figyel rám, sokszor kellett irányt váltanom, máskor pedig le is tértem az utamról. De mindennek ellenére visszatértem és továbbmentem, mert meg voltam győződve arról, hogy nem élhetem másképp az életem. Megtanultam, hogy mely hidakon kell átkelnem és mely hidakat kell fölégetnem.”

“Sose nézz hátra. Ha Hamupipőke is visszaszaladt volna a cipőjéért, nem lett volna hercegnő.!”

“Csak feküdtem és éreztem, hogy a mélység és a sötétség miként marja belém körmeit. Szorított magához. Nem volt erőm védekezni. Igazából nem is akartam. Ketten voltunk én és a bánat. Valaki csak kihúz innen, gondoltam. De kiabálni se tudtam. Vártam. Reménykedtem. Talán egy kis fény majd még nekem is kijár.”

942631_534822393240513_1008910970_n






HOZZÁSZÓLÁSOK»



Cikk bejelentése



Írjon Ön is,írj te is magazinunkba!