NEKÜNKSZÓL VÁROSOK


BUDAPEST    DEBRECEN    KECSKEMÉT    PÉCS    SOPRON    SZEGED    SZOLNOK

Ne legyen sok a rovásunkon!

Gy. Horvath Karoly



 

Gondolatok a konyhában

 

Szondi Miklós tanár, rovásírás-szakértő tartott előadást január 12-én Zalaegerszegen, melyen volt szerencsém részt venni, élvezni azt. Az ott hallottakat a korábbi olvasmányaimmal kiegészítve most közkinccsé teszem.

Róni és írni, ugyanannak a szónak mély és magas hangrendű változatai, a két szó ugyanazt jelenti, akárcsak a kutya, eb. Sok van a rovásán, tartja a szólás, felróják bűneit, rovót kap. E kifejezések mind arra utalnak, hogy olyan ballépéseket követett el emberünk, amit fel is jegyeztek valahová. Felírták, felrótták, nem lehetett letagadni.

Gárdonyi Géza Láthatatlan emberében olvashatjuk, hogy a rabszolga szerelmes levelet rótt vesszőre. Középkori bírósági jegyzőkönyvekből tudhatjuk, hogy a perbe fogott gyógyító táltosok vésett botokon őriztek tudást, és olvastak azokból. Egyik legérdekesebb gyakorlati felhasználása a rovásírásnak a juhászok elszámoltatása volt. Egy botra felrótták, hogy hány állatot vett át a juhász, a botot kettéhasították, egyik fele maradt az átadónál, másik felét a juhász magával vitte Szent György napján a hegyre. Szent Mihály napján a két fél botot összeillesztették, így olvashatóvá vált az átadott állatok száma. Ez az egyszerű módszer ügyvédi ellenjegyzés nélkül is kizárta az eltérő emlékezet lehetőségét. Az elpusztult állatok nyilvántartását szintén rovásboton oldották meg, ez volt az úgynevezett dögrovás.

A rovásokat fába vésték, késsel, éppen ezért maradt fenn kevés tárgyi bizonyíték erről az ősi jelkészletről. A tudomány régészeti leletnek azt tekinti, ami irattárakban megmaradt, vagy amit a földből kiástak. Rovásbotokat nem őriztek meg az irattárak, királyi rendelek intézkedtek megsemmisítésükről, mert pogány írásnak számított. A földből sem ásnak elő rovásbotokat, hiszen a fa néhány évtized alatt elkorhad nedves környezetben, ellentétben a kerámiával, kővel, korróziónak ellenálló fémekkel, melyek évezredekig épségben maradnak. Legrégibb ismert lelet a tatárlakai kerámia korong, kb. 6000 éves, pontos jelentése nem ismert, de felismerhető rajta a ma ismert rovás ABC több jele is. Zárt helyeken fennmaradt néhány jó állapotú írásemlék. Az énlakai unitárius templom kazettás mennyezete őrzött meg rovásírásos szövegeket, előkerült egy botnaptár Csíkban (nem elírás, Csíkban így mondják), egy templom felújításakor. Ez a másfél méter hosszú bot tartalmazza az év napjait, a napokhoz tartozó névünnepeket, egyházi ünnepeket. A templomba járó egyszerű emberek pedig értették, olvasták ezeket a jeleket! A legbeszédesebb lelet 1925-ben került elő, a Halas környéki juhászok rovás botokon írtak névtelen fenyegető leveleket a városvezetőknek, egy számukra hátrányos és létbiztonságukat veszélyeztető rendelet miatt. 1802-ben hajigálták be az ablakon a botokra rótt üzeneteket. Az esetről jegyzőkönyv is készült, melyet irattárba helyeztek, ott pihent a bizonyítékként mellékelt botokkal együtt 123 évig.

Miért beszédes a halasi lelet? Arról tanúskodnak ezek a botok, hogy 1802-ben még közismert volt ez a jelkészlet az egyszerű emberek körében is. Szülők tanították meg reá gyermekeiket, ki tudja hány ezer éven át. Majd eljött az ideje annak, hogy a gyerekeket már nem a szülők tanították a betűre, hanem az iskola, ott pedig a latin betűs ABC-t oktatják. A rovás ABC-t utólag kellett rekonstruálni, újra kellett tanulni. Nincs egységes rovás ABC, de valószínűleg soha nem is volt az, területenkénti változatok éltek párhuzamosan.

Királyi rendeletre terjedt el a latin betűs írás. A régi szövegemlékek nehezen olvashatóak, de ez nem azért van, mert régen másképp beszéltek volna, hanem az idegen jelkészletet nehéz volt a nyelvhez illeszteni. Vannak a magyarban olyan hangok, amihez a latin ABC-ben nem volt betű, nincs még egy olyan nyelv, ami 14 magánhangzót használna. Az egységes írásmód több száz évig sem alakult ki, ennek emlékét a vezetéknevek írásmódja őrizte meg. Pl. a CS hangnak legalább háromféle írásmódja volt használatban, lásd Babits, Madách, Csokonai.

Jobbról balra halad a rovásírás. Papírra tintával írunk, és jobbkezes embert feltételezve balról jobbra célszerű írni, hogy kezével ne kenje el a tintát. Míg botra róni úgy célszerű, hogy bal kézben a bot, jobb kézben a kés, és balesetmentesen az ró, aki jobbról halad balra. Papíron a rovásírás a balkezeseknek kedvez.

A rovásírás praktikussága abban állt, hogy az íróeszközök mindenki számára hozzáférhetőek voltak, és rendkívül gyorsan megtanulható. Nyelvre szabott, ugyanis minden hanghoz külön írásjel tartozik. A latin betűs írás nehezen tanulható, sok gyereknek még negyedikben is gondot okoz. Emlékszem, első osztályos koromban (1972-ben) karácsonyra tudtuk leírni azt, hogy kellemes ünnepeket, addigra tanultuk meg az ehhez a mondathoz szükséges betűket. Ezen az előadáson viszont mintegy két óra alatt 14 rovásjelet tanultunk meg, és puskázás nélkül tudtuk leírni azt, hogy „Anti add ide a naptejet”! A dolog titka, hogy minden írásjel egyben egy kép is. A tanár úr társított a jelekhez egy-egy hívóképet, melyek ugyanazzal a hanggal kezdődnek, mint amit az írásjel takar, ugyanakkor képileg is hasonlít rá.

Például (vesd össze a felsorolás alatt látható ABC-vel):

  • Sz: szálka, szálfa, szálegyenes ember.

  • D: derék. Ugyanis ez egy függőleges vonal, amit a derekán keresztez egy ferde vonal.

  • N: nagy has, növekvő Hold.

  • Ü: ülőke.

  • P: pihe.

  • C: célmutató.

  • T: támaszkodó.

  • E: evőeszköz. Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor a kést és a villát elhelyezzük a tányéron “nem fejeztem be az evést” pozícióban. Ezen a vidám hangulatú előadáson sikerült a hívóképet eszcájg névre átkeresztelni.

Nemhogy hónapokat nem igényel, de órák alatt megtanulható a teljes rovás ABC. Az előadó elmesélte, gyógypedagógusként a diszlexia kezelésében ért el jó eredményeket a rovásírás segítségével.

Előadás után merült fel bennem egy kérdés. Nem is 14, hanem 15 magánhangzónk van, mert több tájnyelv még megkülönbözteti a nyílt és a zárt e hangot. Például ha kimondom, hogy gyerek, kétféle magánhangzót használok, és a rovásírás virágkorában is még ez a nyelvhasználat dominált, mint ahogy a Dunántúlon és Székelyföldön ma is így él. A tévé és a rádió hatására túlsúlyba került a csak zárt e-t beszélő pesties nyelvezet. Ám ha a rovás ABC különbséget tesz J és LY között, mért nincs külön nyílt és zárt e betű? Legközelebb februárban jön a tanár úr, bizonyára szívesen megválaszolja kérdésemet.

Az informatikában is divatba jött a rovásírás használata, léteznek rovás fontkészletek, és Mozilla Firefox böngészőhöz elérhető olyan kiegészítő, mely a weboldalak karaktereit cseréli ki rovásjelekre. Az alsó képen látható, hogy a Nekünkszól magazin címoldala hogyan nézne ki rovásjelekkel.


 

Gondolatok a konyhában

 






HOZZÁSZÓLÁSOK»



Cikk bejelentése



Írjon Ön is,írj te is magazinunkba!