NEKÜNKSZÓL VÁROSOK


BUDAPEST    DEBRECEN    KECSKEMÉT    PÉCS    SOPRON    SZEGED    SZOLNOK

Miért nincs elég időnk?

lizabeto


Miért nincs elég időnk?

 

Egyik téma a másikból születik. Az idő pénz! Ezt állítja a világ. Mi meg nagyon jó felfogású emberek vagyunk és ezt el is hisszük. Már hogy ne tennénk?

Saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy ez bizony valóság! Kőkemény igazság!

Valóban így lenne?

Ahogy már említettem, kényelmes dolog elhinni azt amit mások gondolnak ki helyettünk. Nekünk nem kerül semmilyen erő feszítésbe. Tesszük a dolgunkat nap mint nap, amit mások találtak ki nekünk az ő ötletük alapján. Mindennap ugyanazt, ugyanúgy, rutinszerűen végezzük. Már nem is kell figyelnünk, csukott szemmel ismerjük a pályát amin mindennap végig utazunk az otthontól a munkahelyig és vissza. Mindig tudjuk éppen kivel-mivel kapcsolatban mire számíthatunk egy egy rutinos nap alkalmával.

Csak azt nem tudjuk, hogy milyen árat fizetünk a rutinos dolgokért és a gondolkodási kényelemért. Én ezt a viselkedési szokásunkat előszeretettel nevezem lelki nyomorúságnak.

Lépen nyomon halljuk: Túl sokat dolgozom: Megszűnt a munkahelyem: Nem tudom fizetni a számláimat:
Nincs időnk egymásra: A gyerek rossz úton jár, nem tudom követni folyton dolgoznom kell!!

Mit ne mondjak sorolhatnánk a problémát ami egytől egyig az idő hiányához kapcsolódik.
Bármennyire is különös a felismerés annál inkább igaz az állítás. Minden de minden, amit az idő fogalomra hivatkozva magyarázunk, ellentéte mindannak amiről azt hiszük, hogy igaz. Következésképpen.

Sötétben botorkálunk.

 

Minél több időt szánunk a pénz megszerzésére, annál kevesebbet fogunk érni mi magunk mint emberi lény.
Minél inkább erőfeszítések árán tartjuk fenn a körülményeinket annál több ideig görgetjük a problémáinkat magunk előtt.
Minden helyzet amiért keményen küzdünk, hogy meg ne változzon, az értékes életünket és a Földön eltöltött időnket keseríti meg.

Az idő fogalma egy belső érték amivel a fogyasztásra épült társadalomnak nincs nagy szüksége. Vagy talán jobb is ha az idő fogalmát nem nagyon vitatjuk? Esetleg az emberiség rájöhet, hogy miről beszél amikor az IDŐ szó jelentését feszegeti.

Az a társadalom aki lusta gondolkodni bizony megelégszik a semmivel a bőség közepén. Örül ha amije van, a semminél alig több mint 0. Azt hiszi rendjén mennek a dolgok. Ezt a jelenséget a saját tapasztalatom szerint elneveztem tudatosan elbutító neveltetésnek. Jellemző az egész világra.

Azt gondolom ezt a luxust már nem igazán engedhetjük meg magunknak. Főleg a szülőkké vált felnőtteknek hatalmas a szerepe a veszély felismerésében. Ha a gyermekeink ugyanúgy fognak felnőni ebben a tudatban, sose fogjuk látni a mosolyt az arcukon. Csupán büntetésként fogják megélni az életüket. Ez a jelenség már felütötte a fejét. Gyermekeink ellenünk lázadnak, bár még meg sem tudják fogalmazni, miért. Még nem értik mi történik a világban ám érzik, hogy valami nagyon nincs a rendjén.

A lámpás

 

Mindezt egyetlen felismeréssel jóvá tudnánk tenni, ha elgondolkodnánk rajta mit -miért csinálunk? és ez még mindig kevés ahhoz, hogy a dolgok változzanak, azt is át kell értelmeznünk, hogy hogyan hasznosítjuk az élet időnket? mennyi a minőségi és mennyi az elpazarolt időnk?
Minőségi idő például amikor az ember munka nélkül marad és arra fordítja gondolatai idejét, hogy kitalálja minek jött el az ideje éppen? Mit szeretett volna mindig is csinálni? Hogyan tudná az álmait megvalósítani?

Ha megtanulnánk így gondolkodni a világ nagyot fordulna velünk. Miközben azt tehetnénk amit szeretünk, egyre kevesebb időt kellene kemény munkával töltenünk és egyre kényelmesebb és bőségesebben élnénk. Sokkal nyugodtabbak lennénk, ez által a családjainkat jobban tudnánk összetartani. Több lenne a pénzünk és több az időnk. Bármit megtehetnénk ,hogy élményeket szerezünk és örülni tudjunk az élet szépségeinek.

Ugye milyen jól hangzik?

 

Ez bizony nem álom bármennyire is annak tűnik. Nagyon sok ember él gy ma is a Földön. Legtöbbjük másként használja az eszét a gondolkodásra mint ahogy az átlag ember teszi.
A mindennapi életben ugyan, az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ez sajnos így is marad, míg nem lesznek többségben azok, akik felismerik ezt a kóros elmeállapotot és át nem értelmezik az élet lényegét.

Addig viszont lehet az időnket pazarolni a szorongásra : mi lesz ha?? jaj csak még holnap is legyen munkám!! csak kapjak fizetést!! csak tudjam kifizetni!! stb. Ez bizony érték vesztés a javából !! Itt már nem pénzbeli értékről beszélünk. Az időt emberi minőségben mérik és úgy is jutalmazzák. Az ember minősége a gondolatai minőségétől függ 50% a másik 50 % a gondolatai megvalósításának az eredménye. Így lesz az emberből teremtő lény, amit csakis úgy érhet el ha az álmai megvalósításához önmagát adja hozzá . Gondolataival, a két kezével és a törekvéseivel, hogy elérje azt amit az idő, amíg a földön van, lehetővé tesz a számára. Ezt nevezik ÉLETNEK és ez a földi életünk legnemesebb célja.

Az út

Ha erre ráébred nincs versengés többé, sem konkurencia .. Egyénivé válik az alkotásain keresztül.
JÓ tudni, hogy minden egyes ember egyedüli módon vélekedik, minden egyes dologrol. Nincs két ugyanolyan gondolat a világon ami pontosan egyformán fogalmazódna meg két ember fejében. Mindenki egy -én- iséggel rendelkező kreatív teremtés akinek joga van kitalálni egyedi dolgokat. Találmányaink egyediek lehetnek ha megtanuljuk kiaknázni a lehetőségeinket. Ez egy élet szabály! még akkor is ha csak egy virágvázát szeretnénk megtervezni. Az is egyedi darabbá válik.

Az idő pénz fogalma így már nem érvényes. Inkább beszélünk ÉLETRŐL annyi ideig amíg élvezettel tudunk kreálni új dolgokat. A pénz, mint kísérő, mellék termék kellemes része a kreativitásnak, ám nem feltétele az életnek…

 






HOZZÁSZÓLÁSOK»



Cikk bejelentése



Írjon Ön is,írj te is magazinunkba!